Bullying, avagy beszéljünk az iskolai bántalmazásról

0
658

Várható olvasási idő: 4 perc

Sajnos, még mindig kevéssé ismert a szakirodalomban bullyingnak nevezett jelenség, annak ellenére, hogy a 6 és 18 év közötti korosztályból egyre több gyermeket érint, és hosszú távú, illetve végzetes következményekkel is járhat. Lássuk, hogy pontosan mit takar a fogalom, milyen kihatásai lehetnek és mit tehetünk ellene.

A bullying fogalma

jelenthet szociális bántalmazást, verbális, érzelmi vagy fizikai agressziót

Az iskolai bántalmazás (bullying) az agresszív viselkedés egyik fajtája, mely során valaki ismétlődően és szándékosan bánt valakit vagy valakiket. A bullying jelenthet szociális bántalmazást, verbális, érzelmi vagy fizikai agressziót, vagyis, ha gyermekünket rendszeresen csúfolják, kinevetik, fenyegetik, kiközösítik, esetleg megverik, és mindezt nagyobb, erősebb iskolatársaitól szenvedi el, akkor a bullying áldozatává vált. A bántalmazás bárhol megtörténhet, legyen az az osztályterem, a mellékhelyiség, az iskola udvara vagy a hazafelé vezető út (NAGY, 2012). A bullying olyan elterjedt Európában, hogy eddig, ahol ilyen irányú vizsgálatokat folytattak mindenütt találkoztak vele, pl. Anglia, Svédország, Norvégia.

A bullying legfontosabb jellemzői

  • az áldozatok és a zaklatók között kiegyenlítetlenek az erőviszonyok
  • a bántalmazás rendszeresen ismétlődik és hosszabb ideig tart
  • tudatos és szándékos viselkedés, célja érzelmi vagy fizikai fájdalom okozása
Kép forrása: Pixabay

Kiből válik áldozat?

A támadások általában nyílt provokáció nélkül kezdődnek. Az áldozatokról elmondható, hogy szorongóbbak, csendesebbek és érzékenyebbek társaiknál. Sok esetben negatívan értékelik saját magukat és társas helyzetüket, magányosak.

Segítségre van szükséged? Töltsd le az UNICEF HelpAPP-ot! 

A következményekről

Többféle súlyos következménnyel járhat együtt a sokáig fennálló iskolai bántalmazás. A legtragikusabb esetek sajnos öngyilkosságba torkolltak: Haylee Fentresst, Paige Moravetz, Bradley Wiseman, Jessica Logan, Tyler Clementi, Abraham Biggs és Amanda Todd – csupán néhány név azon gyerekek közül, akik nem láttak más választási lehetőséget a zaklatás kezelésére.

a zaklatás a közösségre nézve is rendkívül romboló hatású

A tragikus eseményeken túl is meghatározó következményekkel járhat az iskolai bántalmazás, mind az áldozat, mind a bántalmazó életét és személyiségét tekintve. Az áldozatnál szorongás, depresszió, pszichoszomatikus tünetek (fej-, hát-, gyomorfájás, alvászavarok), valamint érzelmi, kapcsolati problémák jelentkezhetnek. A bántalmazó, vagy bully esetében az agresszív viselkedéses minta fennmarad, számára a konfliktus megoldása később is az agresszión alapul. A későbbiekben, ha olyan környezetbe kerül, amely már nem tolerálja erőszakos magatartását, ő maga is elszigetelődhet. Mindemellett a zaklatás a közösségre nézve is rendkívül romboló hatású, negatívan befolyásolhatja az iskolai teljesítményt, és megfosztja a gyerekeket a közösségi örömöktől.

Cyberbullying

Napjainkban elterjedt a bullying egy speciális fajtája is, melyet a technológiai fejlődés tesz lehetővé, ez a cyberbullying, azaz az interneten való zaklatás. Olyan viselkedés, amit egy személy vagy csoport elektronikai eszközök segítségével hajt végre egy áldozat ellen, aki nem tudja megvédeni magát. A zaklatás történhet sms-ben, a közösségi oldalakon, e-mailben vagy telefonhívás formájában. A bántalmazott gyerekek a cyberbullying során otthon sincsenek biztonságban, hiszen a technikai eszközök által társaik bárhol elérik őket.

Mit tehetünk a zaklatás ellen? Intervenció és prevenció!

A bántalmazás felismerésének felelőssége elsősorban a szülőt és az iskolát terheli. Első lépésként tudatosítani kell, hogy az iskolai bántalmazás komoly probléma, és a bullying esetében is a megelőzés a legfontosabb. Informálni kell a diákokat, a tanárokat és a szülőket a bántalmazás jelenségéről, elterjedtségéről. Alapvető fontosságú a pozitív iskolai légkör, a tanári kar elkötelezettsége és megfelelő tájékozottsága a témában.

Szülőként fontos feladatunk, hogy segítsük kiépíteni gyermekünk egészséges és reális önértékelését, támogassuk önállóságát. Emellett elengedhetetlen jelentőségű a felvilágosító elbeszélgetés a témában, előfordulhat, hogy a gyerekek nem mérik fel megfelelően tetteik és viselkedésük következményeit, tanítsuk őket felelősségvállalásra. Vegyük észre azokat a jeleket, amelyek a problémára utalhatnak, figyeljünk az érzéseire, és tanítsunk neki indulat- és konfliktuskezelési stratégiákat. (Buda, 2008)

Az áldozatokon és a zaklatókon kívül létezik egy harmadik csoport is. Ők a kívülállók, akik beavatkozhatnak az eseményekbe, azonban sok esetben nem tesznek semmit, csak szemlélik a történéseket. Cél a bullying elleni küzdelemben, a bántalmazás szemlélőjéből aktív szereplőt csinálni a bántalmazott oldalán. Ezért is olyan fontos a diákok megfelelő tájékoztatása a témában, valamint a szülők és tanárok részéről a pozitív példa bemutatása és az empátia fontosságának hangsúlyozása.

Forrás:

  • Nagy Ildikó, Körmendi Attila, Pataky Nóra. (2012) A zaklatás és az osztálylégkör kapcsolata. Magyar Pedagógia, 112. évf. 3. szám 129–148. o.
  • Dan Olweus: Iskolai zaklatás. Educatio, 1999/4, 717-739. o. (Dudik Éva fordításában)
  • Buda Mariann (2008): Iskolai erőszak, iskolai zaklatás. Fordulópont, 3. sz. 11–25.
  • Smith, P. K., Morita, Y., Junger-Tas, J., OLWEUS, D., CATALANO, R. S. & SLEE, P. (1999) The Nature of School Bullying: A Crossnational Perspective. Routledge, Oxford.
  • Iskolai bullying: öngyilkosságba kergették 14 éves osztálytársaikat. In: Eduline. (Letöltve: 2017.09.27.)

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Kérlek add meg a nevedet

1 × 2 =